Inspiráció
Alább azokat a személyeket, munkákat, könyveket, cikkeket, módszertanokat soroltam fel, amelyek alapvetően hatottak a szemléletemre és ma is meghatározzák, hogyan dolgozom.
Jelentésalkotás
-
Clare W. Graves (Don Beck) - Spyral Dynamics Integral
-
Susanne Cook Greuter
-
Jordan B. Peterson
Az alapkérdésre, hogy mi az életünk értelme, nincsen kész válasz. Folyamatosan keresünk a helyzetekben értelmet, érzést, motivációt, erőt és ezeket - amikor együtt állnak - a személyiségünk részét alkotó szerepekbe gyúrjuk. Jelentésalkotás alatt ezt az ön- és életfeladat megfogalmazást értem. Ezt vizsgálja a lélektan, a szociológia, a neurobiológia és még ki tudja mennyi tudomány.
Számos fejlődéslélektani megközelítés és elmélet létezik. Az alábbi három számomra gyakorlatias keretet, praktikus fogózkodót kínál. Különösen fontos számomra Clare W. Graves munkássága, akinek az elmélete minden alábbi csoportban helyet kaphatna. Susanne Cook Greuter az ego fejlődését egy gyakorlatias, a vezetői érettséget elemző modellben is vizsgálja. Jordan B. Peterson az egyén önmagáért és másokért önként vállalt felelősségét hangsúlyozza és kiemeli az egyéni integritás közvetlen hatását a társadalom egészségére.
Kultúra
-
Yuval Noah Harari - Sapiens
-
Kevin Kelly - What technology wants
-
Robert Greene - 48 laws of power
Yuval Noah Harari Sapiens című könyve óriási vonalakban festi meg a mi emberi történetünk. Kevin Kelly írásaiban a technológia fejlődését Harari történetvezetéséhez hasonló stádiumokban mutatja be. Robert Greene olvasmányos írásokban mutatja be az önző hatalomszerzés és megtartás a technikáit, amelyek legalább annyira formálták a világot, mint az ideákat szem előtt tartó önfeláldozás.
Szokások és egyéni hatékonyság
-
Charles Duhigg
-
James Clear
-
Leo Babauta - A kevesebb ereje
-
David Allen - Get things done
-
Steven R. Covey
Charles Duhigg újságíróként írt bestseller a szokás hatalmáról és anatómiájáról. James Clear pedig saját magán kisérletezett és vált súlyemelő bajnokká, majd sikeres íróvá, vállalkozóvá a szokások tanulmányozása révén. Leo Babauta az egyszerűség és a fókusz fontosságát mutatja be. David Allen a személyes hatékonyság alapművét írta meg a Get Things Done című könyvével. Steven R. Covey pedig a sikeresség szokásait kutatta és írta össze. Mindannyian arra vezetnek, hogy az egyéni eredményesség elképzelhetetlen a szokásaink tudatos kezelése és azon belül is egyes konkrét szokások tudatos gyakorlása nélkül.
Vezetési és együttműködési hatékonyság
-
Holacracy
-
Sociocracy
-
Jürgen Appelo - Management 3.0
-
Agilitás
-
Deyfus model of skill acquisition
A 17. századi Angliából származó kvéker keresztény döntéshozásból merített a szociokrácia módszere. Azt gondolom, hogy ma a szociokráciát, az agilis manifesztó szemléletét, valamint a GTD-t alig egy évtizede integráló holacracy a világ egyik legjobban körülírt együttműködési módszertana. A holacracy nagyon sok szempontból kiegyensúlyozza és integrálja a szervezetek dinamikáit, azonban hátránya, hogy érett és asszertív résztvevők hiányában nem alkalmazható, mert igen gyorsan felfedi a személyes hiányosságaikat, így napi szinten szembenézésre, őszinteségre és tanulásra kényszerít. Ez a komfortzónából való kényszerű kimozdulás érthető módon sok ellenérzést képes kiváltani.
Az agilis manifesztót és a benne foglalt szemléletet talán nem kell külön bemutatni. A szoftverfejlesztés adta komplex problémákra fogalmazta meg megoldásként egy tapasztalt csapat 2001-ben . Ennek a csapatnak az egyik tagja később a kompetenciaszerzés egy modelljét is hozzáemelte az agilitáshoz, hogy csökkentse az agilitás első alkalmazásának kudarcait. Jürgen Appelo munkájában az agilitás szemlélete már konkrét menedzsment eszközökben jelenik meg.
Kommunikáció és alkalmazott pszichológia
-
Asszertív és erőszakmentes kommunikáció - Marshall B. Roseberg
-
Kapcsolati kommunikáció - Warren Farell
-
Irvin D Yalom
-
Sématerápia - Jeffry E. Young
Csodálom Marshall B. Roseberget az erőszakmentes kommunikáció kifejlesztéséért. Ez az érzelmeket, szükségleteket, megfigyeléseket és kéréseket megkülönböztetve integráló folyamatnyelv nehéz, de óriási lehetőséget kínál az alkalmazóinak. Warren Farrel kapcsolati kommunikációja - bár párkapcsolatokra fogalmazta meg - szokásszerűen alkalmazható eszközöket ad a közös célért tevékenykedő emberek számára.
Irvin D. Yalom munkássága egy olyan terapautát mutat be, aki őszinte, nyitott kapcsolatot épít fel a klienseivel. Könyveit olvasva - nem tudok jobb szavakat az élményre - barátságot, elfogadó hangulatot érzek magam körül.
A sématerápia a pszichológia egy olyan ága, amely az adaptív intelligenciánk hibás rögzüléseit segít feloldani a hiedelmek, az érzelmek és a viselkedések újrafogalmazásával. Amig a az erőszakmentes kommunikáció felszíni technikaként kínál megoldást az autentikus kapcsolódásra és a szükségleteink kielégítésére, a sématerápia révén módunkban áll azon személyiségrészeink újraintegrálására, amelyek "rosszul tanultak meg" kapcsolódni és a szükségletekért fellépni. A sématerápiát nem alkalmazom, és nem is alakítok ki semmilyen terápiás kapcsolatot, de esetenként ajánlom, amikor a coachingnál egyértelműen többre van szükség.